Történelem-Földrajz

A római uralom háromszéki maradványai a mai napig érdekes kérdéseket vetnek fel, a régészek azonban óvatosan válaszolnak ezekre, tudván, hogy egyrészt a kutatások nem vezetnek minden esetben konkrét megoldásokhoz, másrészt például a dáko-római kontinuitás elmélete kényes témának számít. Asztalos Istvánnal, a sepsiszentgyörgyi Egyházi és Vallásügyi Nemzeti Kulturális Patrimónium igazgatóságának tanácsadójával folytatott beszélgete során azonban ezt is érintette a Székely Hírmondó.

A derűlátó becslések szerint 3-4 év alatt elkészülhet az Erdővidék Múzeumának új székháza, amelyben már fel lehetne állítani a világ egyik legteljesebb masztodonleletét is. A Kovászna Megyei Tanács pénzt ígért a tervekre.

Bővíteni kell Erdővidék Múzeumát, hogy talpra állíthassák a világ egyik legteljesebb masztodonleletét. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Baróthoz közeli Felsőrákoson tavalyelőtt találták meg az őslény-csontvázat. A 2,5–3 millió éves masztodon az egyetlen európai Mastodon borsoni-lelet, amelyben a csontváz szinte teljes egészében épen maradt.

Kevesebb mint két év alatt töltődött fel vízzel a Földközi-tenger medencéje egy drá- mai áradás nyomán 5,33 millió évvel ezelőtt, amikor az Atlanti-óceán vize elöntötte a tér- séget – írják spanyol kutatók a Nature című brit tudományos szaklapban közzétett tanul- mányukban.

Az Atlanti-óceán vize a Gibraltári-szoroson ke- resztül ömlött a térségbe, ezerszer olyan gyor- san, ahogyan az Amazonas folyik jelenleg Dél-Amerikában.

A Bánátban 1918 őszére a meglehetősen tarka nemzetiségi összetételből adódóan komoly ellentétek alakultak ki a nemzetiségek között. A szerb lakosság a délszláv államhoz szeretett volna csatlakozni, míg a románok nagy része értelemszerűen azt szerette volna, ha a területet Románia kebelezi be. A németség alapvetően „hungarus tudatú”, Magyarországhoz kötődő volt, ám épp a status quo fenntartására kínálkozott a legcsekélyebb lehetőség.

A német származású, egyébként a polgári radikálisokhoz kötődő Róth Ottó elsősorban a helyi német nemzetiség képviselőiből hozta létre az ún. Bánáti Néptanácsot 1918. október 31-én, amely az új állam kormánya lett, és másnap deklarálták a Bánság függetlenségét. Az államot Bartha Albert ezredes vezetésével a helyi katonaság és polgárőrség támogatta, így Bartha lett a honvédelemért felelős miniszter.

Egy Krisztus utáni második században virágzó, római kori városra bukkantak olasz tengeri régészek egy líbiai partszakaszon, a Földközi-tenger mentén.

Már régebben is sejtették a tudósok Líbiában, hogy annak a homokos dűnesornak a közelében, ahol korábban római kori falmaradványok kerültek elő, egy hasonló korú városnak kell lennie.

1599 november első napjaiban Csíkszentdomokos határában meggyilkolták a menekülő Bátori Endre bíborost, Erdély reménybeli ifjú fejedelmét.

Politikai gyilkosság, merénylet – mondanánk ma. A kor bonyolult hatalmi viszonyai, törekvései és egyéni árulásai hozták így, s ez lett a veszte Bátori Endrének.

Németország egyesítése még nem ért véget. Ezt mondta a Berlini fal leomlásának 20. évfordulóján Angela Merkel. A német kancellár szerint több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy egyforma életszínvonalon éljenek az emberek az egykor kettéosztott Németország mindkét oldalán.

Pontosan 20 éve, hogy tánccal és zenével ünnepelték a németek az első kalapácsütést a Berlini falon. A német fővárost kettéosztó falat 1961-ben az NDK vezetői alig egy nap alatt építették. A 43 kilométer hosszú, több 3 és fél magas fal azonban 30 éven át az elválasztás, a megosztás jelképe volt . Három évtized után 1989 november 9-én a Bornholmer Strasse határátkelőjénél felnyitották a sorompókat. Keletnémetek százai özönlöttek át Nyugat-Berlinbe.

Régészkonferenciát tart péntektől Sepiszentgyörgyön a romániai magyar régészközösség szakmai testülete, a Pósta Béla Egyesület, az Erdélyi Múzeumegyesület (SZNM) és a házigazda intézmény, a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében.

A vasárnapig tartó VII. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencián közel száz Kárpát-medencei magyar régész vesz részt, akiknek munkájához várhatóan mintegy 50 régészhallgató csatlakozik – írja a Krónika című kolozsvári napilap.

Egy dicsőszentmártoni építkezési vállalkozó, Bárdosi Sándor azt állítja, nemzetközileg elismert módszert dolgozott ki annak érdekében, hogy – többek között – a pisai ferde torony további eldőlését megállítsa.

A szakember szerint találmányát 1989-ben szabadalmaztatta a szakhatóságnál (OSIM), azonban a Szekuritáté miatt nem tudta gyakorlatba ültetni, és csak idén ismerték el több nemzetközi díjjal az új módszert. Az épületek megerősítését célzó eljárás a feltalálók májusi Kuala Lumpur-i (Malajzia), júniusi varsói versenyén aranyérmet, a szeptember 9-én Budapesten megrendezett megmérettetésen pedig Európa Géniusza díjat nyert.